Erdély-Bánát-Csángó-Körösmező-Máramaros
Kárpátokon innen és túl
A magyar templomok egyik leggyakoribb titulusa Szent István király. A mai Magyarország mintegy négyezer katolikus temploma közül több mint kétszázötven tudhatja magáénak államalapítónk oltalmát.

Valószínűleg hasonló az arány a Kárpát-medencében, a mai határokon túli magyarok lakta területen is, és nem volt ez másként egykor a moldvai csángómagyarok körében sem.

Ma már azonban e keleti területen csak egyetlen település dicsekedhet Szent István királyunkról nevezett templommal. A Bákótól délre fekvő Pusztina székely telepesei, akik a Mádéfalvi veszedelem után találtak itt új hazát minden erőszakos kísérletnek ellenálltak, és megvédték kedves védőszentjüket. Így itt a tágas templomban az oltár fölött ma is a Szűzanya előtt térdelő, országát és koronáját éppen felajánló királyunkat láthatjuk, és a pusztinaiak – egyik templomi zászlajuk tanúsága szerint – magukat Szent István gyermekeinek tekintik.

A többi csángóföldi Szent István-templom az idők folyamán politikai és egyházpolitikai nyomásra sajnos személyazonosságot váltott, és ma már ezeken a településeken védőszentjükként az Újszövetségből ismert első diakónus és vértanú Istvánt tisztelhetik a csángók. Kezdetben azzal a mondva csinált indokkal történt a változás, hogy Szent István királynak is Szent István vértanú volt a védőszentje, majd később apránként ez a vonatkozás feledésbe is merült.

Pusztina azonban keményen kiállt az ötvenes években és azután is a nyomásnak, és ma már a templom felé vezető főúton az egyik ház előtt közterületen is van egy kis fából készült emlékműve Szent István királynak. Az övék tehát a legkeletibb Szent István templom a mai Románia területén.

SzCs/Magyar Kurír

Szerző: andre | 2011. szeptember 2.