Erdély-Bánát-Csángó-Körösmező-Máramaros
Kárpátokon innen és túl
A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház közelében egy feltehetőleg X. századi templom falait fedezték fel a régészek a közelmúltban. Április 15-én sajtótájékoztatót tartottak a leletről és annak jelentőségéről.

A gyulafehérvári vár feljavításával járó ásatások keretében szükségesnek látszott néhány beavatkozás a Szent Mihály-székesegyház előtt lévő területen, ami a Gyulafehérvári Érsekség tulajdonát képezi. A székesegyház bejáratától 24 méterre egy feltehetőleg X. századi templom falait fedezték fel a régészek a közelmúltban. Április 15-én sajtótájékoztató keretében tájékoztatták az érdeklődő újságírókat a leletről és annak jelentőségéről.

A kutatók az érsekség tulajdonát képező területen ásva véletlenül bukkantak az értékes leletre. A székesegyháztól nyugatra, kb. 24 m távolságban, 1 m átlag mélységben megjelentek egy félkörív alakú apszis romjai egy korai középkorból származó templomból. Az apszisnak 1,15 m széles kőtömbökből és kevés tégladarabokból készült alapzata van, kb. 6 m széles nyitással.

Az útátalakítási munkálatok kapcsán megtalált rom kétségkívül Gyulafehérvár legrégebbi temploma, bármi is legyen az eredete; Róma és Konstantinápoly hivatalos szétválása előtt épült. Habár még a föld takarja, és nem ismerik a méreteit, de valószínűsíthetően nagy értékű műemlékről van szó, amelynek megőrzése és a nyilvánosságra hozatala növelné a gyulafehérvári vár értékét, vonzerőt gyakorolva a szakértőkre és turistákra egyaránt. De ehhez szükséges a romok teljes feltárása régészeti ásatások útján.

A sajtótájékoztatón Daniela Marcu Istrate régész számolt be a munka szakmai részéről: a romok valószínűleg Erdély legrégibb keresztény templomából valók, amely  Hierotheus püspök székhelye lehetett. Hierotheus a 950-es években térítési szándékkal érkezett a vidékre, számára építtethette Gyula fejedelem e székhelyet, miután a püspök visszatért Konstantinápolyból. De a szakember nem zárja ki a Szent István nevéhez köthető alapítást sem, ekkor az 1000. évre datálva a templomépítést. Daniela Marcu Istrate szerint kivételes értékű történelmi műemlékről van szó, amelynek érdekessége, hogy semmilyen módon

nincs kapcsolatban, nem érintkezik a mai székesegyházzal, illetve annak elődjeivel, hanem különálló épület: keleti keresztény rítusban épült templom lehetett, amelytől elkülönülve, a Nyugat felé oreintálódás kifejezéseként nem rá, nem vele egybe, hanem tőle elkülönülve épült fel később az immár Róma irányát választott új püspöki székesegyház.

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint az ásatások körülbelül 2-3 hónap alatt elkészülhetnek, és részletesebb információkkal szolgálhatnak Gyulafehérvár legrégebbi templomáról, ami egész Erdély legrégibb templomának minősülhet – szerepel Bodó Márta beszámolójában.

Gyulafehérvári Érsekség/Magyar Kurír

Szerző: andre | 2011. szeptember 2.